Köllő Borbála - Humánerőforrás szak, II. év

Szegedi Tudományegyetem,

Magyarország

Az Erasmus+ mobility program után sikeresen megpályáztam az Erasmus+ tanulmányi programot is. Amire igazság szerint nem szándékoztam menni, több okból kifolyólag, de mégsem bántam meg, hogy kihasználtam a lehetőségeim és ott voltam egy egész félévet a Szegedi Tudományegyetem padjai (kertjei) között. Szaktársammal, és egyben egyik legjobb barátnőmmel Sebesy Tímeával, adtuk le a jelentkezést. Izgatottan vártuk az eredményeket, hiszen kevesebb esélyünk volt arra, hogy megkapjuk, mivel már mi ketten 2016 nyarán voltunk szakmai gyakorlaton, az Erasmus keretein belül. Soha el nem feledem azt a napot, amikor Timi benyitott a bentlakás szobánk ajtaján, kiabálva a nevem: „Bori! Bori! Bori! – megkaptuk az Erasmust! ” Akkor hirtelen fel sem fogtam, de együtt örültünk, hogy mehetünk. Attól a perctől kezdve a napok olyan hamar teltek, hogy már csomagoláshoz ért az idő. Az picit nehezen ment, nem volt kedvem itt hagyni, egy teljes félévre a családomat, barátaimat, szeretteimet, de így visszagondolva, azt kell, hogy mondjam: megérte! (Az első pár hét nehezen telt, de majd utána megszoktam, a magam urává kellett válnom.)

Megérkeztünk Timivel ketten „Szöged nagy városába”. A tájékozódással sem volt probléma, miután már háromszor eltévedtünk… de mindig sikerült el érjünk az adott épületig.

Üdv Szeged!

Az első hetek papírmunkával teltek el, tárgyfelvétel, tárgyleadás. A tanszéken nagyon segítőkészek voltak, segítettek, eligazítottak. Az órákon megismertük a tanárainkat, csoporttársainkat. Furcsa volt, hogy olyan sokan vagyunk az órákon, mert itthon, megszoktam, hogy kevesen vagyunk. Ami nekem sokkal jobban tetszik, mivel családiasabb a hangulat, megvan egy közvetlen kapcsolat a tanárainkkal, ami személy szerint jobban motivál a tanulásra. Nagyon örültem, hogy kipróbálhattam valami újabb, nagyobb oktatási rendszert. Például, volt egy tantárgyunk, ami a Szeged Studies kérdőíves gyakorlatot foglalta magába.

Na, de nemcsak a tanulásba vettük ki a részünk, hanem felfedeztük Szeged egyik legjobb egyetemista kocsmáját, a Nyugi kertet, ahová szívesen kiültünk esténként egy-két limonádéra. Persze ki nem maradhatott a nagy melegben hűsítő Árkád bevásárlóközpont sem. A szegedi estéken is igen aktívan részt vettünk, volt Borfesztivál, Hídi Vásár, mozis esték. Ez volt, ami nagyon tetszett Szegedbe, hogy mindig volt valami pezsgés, pörgés.

A szórakozások mellett helyet adtunk Szeged látványosságainak is. Volt egy hét, amikor az itthoni szaktársaink meglátogattak. Ekkor ellátogattunk a Vadasparkba, ettünk igazi szegedi ínyencséget – kürtőskalácsos fagyit. Elmentünk a szegedi székely kapukhoz, ahol picit otthon érezhettem magam, amit soha nem adtam volna semmiért sem!

Ezúton szeretném megköszönni a csíkszeredai koordinátoromnak, Bors Hortenziának, a rengeteg odafigyelést, hogy minden papír rendben van-e, az aggodalmát, hogy szerencsésen kiérkeztünk-e, illetve a szegedi koordinátorunknak, a kitartó munkáját, a nem fogadóórában érkező lányok szíves fogadtatását.

2017.07.24.